Állatkert a poggyászomban

Két és fél év Nürnbergben, egy év a blogon

  Egy éve fogtam bele a blog írásába, amit kisebb-nagyobb rendszerességgel vezetek. Mostanában inkább kisebb rendszerességgel, de ennek is nyilván meg vannak az okai. Van úgy, hogy az embernek nincs kedve bizonyos dolgokhoz, és nekem mostanában leginkább kommunikálni nem volt kedvem. Még ha ez a kommunikáció eléggé egyoldalú is. Alapból nem vagyok egy barátkozós emberfajta,… Tovább »

A segítség

  Tegnap Schwabach-ban jártunk, kiköltözésünk óta másodszor. Ha az ember Münchenben tölt egy kis időt, érdemes egy napot Schwabach-ra is rászánnia, mivel elragadó kisváros, vagy nagyobbacska falu. Patak szeli ketté, amelynek partján szinte Amsterdam-szerűen állnak a házak, az utcák hidakkal váltakoznak, rengeteg kisebb értékű, de annál bájosabb látnivalóval találkozhat az egyszerű látogató, a cukrászdáik remekek,… Tovább »

Freak on leash

  Diagnosztizált autista vagyok, egy olyan jelenséggel, amelynek létezésén még mindig megy a vita. Asperger, autizmus spektrumzavar, akárhogy is nevezzük. Számomra ez csak egy elnevezés, egy állapotleírás, ami jellemző bizonyos emberekre, másokra meg nem, egyesekre pedig csak részben. Szerintem az utóbbi száz évben már annyira megváltozott a világhoz való hozzáállása az embernek, főleg, ami a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!