Ha az ember nem csak él bele a vakvilágba, hanem valamennyire tisztában van azzal, hogy ő egy bolygón élő emberi lény, aki nincs egyedül nem hogy a kontinensen, hanem városában, lakásában, sőt ágyában sem, akkor felfog valamit az összefüggésekből, ami által működik az élet. Minden mindennel összefüggésben van, ugye? Milyen remek dolog pl. a zuzmó, a gombafonalak és a moszat együttese, külön-külön nem lennének kifejezetten sikeresek a zord vidékeken. Vagy a nyűvágó a bivaly hátán, ahonnan kifalatozhatja a férgeket, ezzel mind a bölénynek, mind magának örömet okozva. Az emberi faj sem kivétel az alól, hogy a környezet hatással van rá és ő is hatással van a környezetre, a többi élőlényre. A bolygón élő összes lény közül talán a legnagyobb hatással a homo sapiens van az ökoszisztémára.
Azt gondolom, hogy –mivel ezt korábban kellett volna elkezdeni- 2019-ben végre azoknak is foglalkoznia kell a bolygóval, akik ezt eddig nem tették. Azzal, hogy mennyi mindent lehet tenni azért, hogy jobbá tegyük a környezetünket, de legalábbis szinten tartsuk a mostani helyzetet, számos tanulmány foglalkozik, amelyek érthetően cikkekben jelentek és jelennek meg a mai napig, legyen az gazdasági magazin vagy nőknek szóló kalóriamentes írások. Tényleg minden fórum foglalkozik a környezettudatos élettel, nem csak írott, hanem egyéb médiumok, pl. televíziós vagy rádiós műsorok, szóval nem lehet megúszni, éppen ezért sosem tudtam elfogadni az olyan mentalitást, amikor valaki azért tesz magasról a környezetvédelemre, mert nincs elég információja arról, mit is tehetne.
De ha mégis akad ilyen gyökér, akkor tessék, néhány példa, amit jelen írás szerzője kipróbált és működik. Ezek az alapok, lehet ennél jóval tovább is menni.
Szelektív hulladékgyűjtés. Erről érdemes egy kicsit tájékozódni, de általában a konténerek hülyebiztosak, rá van írva mindegyikre, mit lehet beledobni és mit nem. A bajoroknál a tej, a gyümölcslé doboza pl. műanyagnak számít, míg legutóbb Budapesten még papír volt. Szelektíven gyűjteni a hulladékot minimális energiabefektetéssel jár, és az ember hamar rutinná teszi, utána meg észre sem veszi, hogy szelektál, annyira automatikussá válik a folyamat. Ezt nem csak otthon érdemes betartani, hanem a munkahelyen, utcán, kirándulás közben is. Szerintem, ha a szendvicset nem volt nagy áldozat a hátizsákban az elfogyasztása helyéig cipelni kirándulás közben, akkor az alufólia visszacipelése a szelektív gyűjtőig sem akkora teher. Ugyanez érvényes a műanyag palackra is. Ha teheti az ember, inkább kulacsban visz innivalót magával, de már az is nagy lépés a környezettudatosság felé, ha egyáltalán a szelektív hulladékgyűjtésig eljut az ember. Nürnbergben szerencsére sok a szelektív konténer és meg is szólják az embert, ha otthon nem válogatja ki a hulladékot. A szokásos papíros, fémes kukák mellett itt is van ruhagyűjtő, ami nem turkálókba szállítja a hordható darabokat, hanem nagyobb arányban kerülnek valóban rászorulókhoz, emellett zöld-, barna- és fehérüveg gyűjtő is van külön.
Nem kell pocsékolni. Tök felesleges folyatni a vizet fogmosás közben, mosogatógépet venni, ha az ember szinte sosem főz és alig van mosogatnivaló. Nincs szükség két emberre 14 L levest főzni, ha nem eszik meg, nem kell 22 féle felvágott a hűtőszekrénybe. Lehet hetente egyszer vagy kétszer húsmentes napot tartani (ezzel mondjuk Dante vitatkozna, de mivel a többiben partner, ezért nem cseszegetem érte). Ha ránk szárad a kenyér, akkor nem megszokásból kell legközelebb is kilós veknit vásárolni, hanem tudomásul kell venni, hogy inkább többször megy az ember a boltba, ha mégis elfogyna, de elég a negyedkilós kenyér is. Használjunk textil bevásárlószatyrot. Nem kell mindenhova autóval menni. Nincs szükség kismillió csetreszre, csecsebecsére, 8 különböző farmernadrágra, 12 féle étkészletre. Az igényeink szerint kell felszerelni egy háztartást, nem trendek szerint, meg a szokásos „jóleszazmégvalamire” elv alapján. Ami nem kell, azt eladni, elajándékozni, kukába dobni.
Az igény és a célszerűség között azért van egy jó nagy szakadék, szürke folt, akárminek is nevezzük. Igény szerint berendezni egy otthont, vezetni a háztartást addig érdemes, amíg az igény kevesebb forrást emészt fel, mint ami észszerű a háztartásban élő X egyed számára. Ergo ha nincs igény sok edényre, nem kell mosogatógép, nem pedig úgy értem, hogy ugyan ketten lakunk és csak kávézunk otthon, de a 2 bögrére kell a mosogatógép, különben megszólnak a szomszédok, a barátok, az ismerősök, vagyis igény van rá (csak haszna nincs). Környezettudatosan élni sokszor azt is jelenti, hogy vállaljuk a saját életmódunkat, és nagyon helyesen nem foglalkozunk az ostoba emberek véleményével. Különben is, mások véleménye csak akkor számít, ha mi odafigyelünk rá (ez egyébként pozitív és negatív módon is helytálló meglátás sajnos). Környezettudatosan élni életmód, de ha nem is tesszük magunkévá minden aspektusát, már egy-egy kisebb vállalással óriási változásokat érünk el, ha mindannyian megtesszük a magunkét.
Nincs gyermekünk és nem is szeretnénk, de mindig szépnek találtam azt a mondást, hogy a Földet nem a szüleinktől kaptuk ajándékba, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsönbe. Mivel a legtöbb ember még mindig úgy van huzalozva, hogy mindenáron szaporodni akar (valamilyen ködös indokból kifolyólag), ezért érdemes lenne úgy élni, hogy annak a szerencsétlen csimotának mondjuk még legyen lélegezhető levegője, és az oroszlánt sem régi filmekről lássa. Éppen ezért végképp felbosszant, amikor én igyekszem mindent megtenni, hogy az ökológiai lábnyomom minél kisebb legyen, de a háromgyerekes apuka mindenhova kocsival jár, anyuka meg ömlesztve dobálja a kukába a szemetet, mert neki nincs ideje a három kölyök miatt szelektálni. Nem gond, én pár évtized után alulról szagolom az ibolya helyett a műtrágyát, de az ő kölykei és azok kölykei egy sokkal szarabb világban fognak élni, és ez nem az én hibám lesz. A sok állatot, ami ki fog halni a következő húsz-ötven évben, persze nagyon sajnálom, de sajnos ez az élet rendje, az uralkodó faj felemészti a környezeti forrásait, míg végül önmaga súlya alatt összezuhan és csökken az egyedszáma (ajánlom amúgy a káoszelméletet tanulmányozni). Mindenesetre én még látni fogom az oroszlánokat (pandákat, kék tonhalat, kárpáti hiúzt, stb), a fenti család meg nem, szóval így járt.
Úgy hogy tessék környezettudatosan élni. A sok ostoba 2019-es újévi fogadalom helyett napi szinten azzal törődni, hogy mentsük, ami még menthető. Ez azért fontosabb, mint leadni az 5 kg súlyfelesleget vagy megtanulni zongorázni, nem?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: