Németországról még mindig tartja magát az az állítás, hogy itt minden drága. Mielőtt ennek elemzésébe belemennék, szeretném tisztázni, hogy amikor a következőkben Németországról írok, az leginkább Nürnbergre és a környező településekre értendő, mivel itt élünk és erről van egyáltalán bármilyen fogalmunk.
A lakhatás nyilván nem olcsó. Nürnbergben a négyzetméter árak az utóbbi évben jelentősen megnövekedtek, de úgy érzem, nem nagyobb mértékben, mint Budapesten vagy a megyeszékhelyeken. Egy kétszobás, maximum 60 nm-es lakás bérleti díja 450 EUR-tól kezdődik havonta, erre természetesen még rájönnek az olyan költségek is, mint az áram, fűtés vagy pl. az internet előfizetés. Egyes esetekben a bérleti díj tartalmazza a vízdíjat, ilyenkor ez átalányként fizetendő, és az éves óraleolvasáskor korrigálódik az összeg. Máshol a fűtést tartalmazza, ami hasonlóan működik a vízhez. A legtöbbször azonban a bérleti díj, mint Magyarországon is, csak a lakás igénybevételét jelenti. Itt többféle áramszolgáltató közül lehet választani, ami abból a szempontból mindenképpen üdvös, hogy az ember kiválaszthatja a számára legjobb konstrukciót, és mivel a szolgáltató nincs monopolhelyzetben, neki is érdeke megtartani a felhasználót. Erre vannak különféle kedvezmények, bónuszprogramok is. A víz egyáltalán nem drága, a fűtés díja pedig attól függ leginkább, hogy milyen rendszer van az épületben, így a lakásban is kiépítve. Nürnbergben még sok lakásban található olajfűtés vagy gázkonvektor. Az új építésű lakások a legtöbb esetben már padlófűtéssel működnek. A távfűtés pedig szintén gyakori. Élve a fenti, kétszobás lakás példájával az ún. Nebenkosten, azaz rezsi- és egyéb költségek 50-150 EUR körül alakulnak. Ebbe nem minden esetben foglalják bele a fűtést és/vagy víz- illetve áramdíjat, de azért van erre is példa bőven. Mindent összevetve a lakás teljes költsége havonként a 450-550 EUR bérleti díjjal számolva kb 600-700 EUR-ra jön ki. Amennyiben az ember nem feltétlenül a legrosszabb környéken szeretne lakást bérelni, úgy a 450 EUR természetesen nem állja meg a helyét, de 650-700 EUR-ért már jó helyeken is lehet ekkora lakást bérelni. Egy új építésű lakásnál ez viszont akár 8-900 EUR is lehet. Tehát hatalmas különbségek lehetnek egy ugyanakkora alapterületű lakás esetén a bérleti díjak között. Az új építésű lakások esetében azonban ebbe sokszor tartozik saját parkoló mélygarázsban, a ház karbantartásának díja, a belső terület, pl. udvar rendben tartása illetve az ott található kert és játszótér gondozása. Az átlag magyar ilyenkor hajlamos a szívéhez kapni, hogy mi a túró kerül 260 000 forintba egy kétszobás lakás bérlésében, de nagyon buta dolog a magyar fizetésekhez mérni az itteni árakat. És itt jön a következő tényező a képbe.
Az átlag havi bruttó bér Nürnbergben 3600 EUR körül mozog. Ennek a nettója a munkavállaló adókategóriájától függ, illetve hogy gyermekes, egyedülálló, egyházi adót fizető vagy nem fizető, mennyi idős, privát biztosított vagy nem az illető. De egy gyermektelen, nem házas, normál egészségügyi biztosítással rendelkező személy esetén a 3600 EUR nettója 2200 EUR körül van. Ebből ki lehet fizetni egy kisebb, kétszobás lakást a város nem éppen legszebb, de bőven lakható, biztonságos részén és több, mint a bére fele megmarad utazásra, étkezésre, ruházkodásra. Ez Budapesten nem megvalósítható. Ha egyedül vagy, átlagosan keresel és egy 45 nm-es, külön hálós, emeleti lakást bérelsz, mondjuk, Zugló élhetőbb részén, akkor fel kell kötnöd a gatyád, mert nem fog maradni pénz a zsebedben a hó közepére. Egy személy részére havi ezer euró Nürnbergben annyira elég pénz a havi kiadásokra, hogy még félre is tud tenni a nyaralásra. Ezzel el is érkeztünk a következő faktorhoz.
Nürnbergben megtalálható Lidl, Penny és Aldi is, az előbbi kettő itt is az olcsóbb kategóriát képviseli. A Rewe, Edeka és Real nevű boltok már magasabb áron kínálnak termékeket. A féltartós tej 61 centtől elérhető, ez átszámítva az xe.com szerint 197 HUF. A Tesco saját márkás 1,5%-os zsírtartalmú teje 165 HUF. A friss kenyér ára 1,5-2 EUR között mozog, ez nyilván minimum a duplája a magyarországinak. A Tesco 500 grammos friss csirke mellfilé (csomagolt) 799 HUF, pontosan ennyibe kerül a Norma nevű boltban és a Lidl-ben is ugyanekkora mennyiség, a minősége pedig hibátlan. Csak itt az átlag nettó bér átszámítva ugye 715 000 HUF. A nyilvános közlekedésre van többféle bérlet és jegy, a 30 napos bérlet 86 EUR (kb. 28 000 HUF), ezzel viszont hétköznap reggel 9 és éjfél között illetve hétvégén és munkaszüneti napokon utaztathatok magammal plusz két felnőttet és négy kiskorút, tehát egy egész család buszozhat egész nap, mondjuk, szombaton ugyanazzal a bérlettel, amivel apa vagy anya reggelente dolgozni jár. És hétköznap délután a csemetét is elhozhatja a suliból anélkül, hogy annak külön diákbérletet vagy vonaljegyet kellene venni. Vagy nagypapit és nagymamit el lehet vinni vásárolgatni meg tudom is én, hova. Ami az öltözködést illeti, a H&M, a C&A, a Zara, az Orsay ugyanannyiért árusítja átszámítva a termékeit, mint Magyarországon, tehát ha pl. a Debrecen Plázában a H&M 1900 forintért árul egy cicás topot, az itt ugyanúgy 5,9 EUR lesz. Ugye, nem kell megint a pár sorral feljebb szereplő forintra átszámított nettó bérre mutogatnom? Ha csak az egyikünk dolgozik, akkor is ki tudjuk fizetni a kéthálós plusz amerikai konyhás nappalis lakásunk bérleti díját, a VGN (helyi BKK) bérletet, tudunk enni, öltözködni és szórakozni is. De mivel mindketten dolgozunk, így fel sem merül a kérdés, hogy mivel jártunk jobban, itt, ahol egy fizetésből is kényelmesen meg lehet élni, vagy Budapesten, ahol az én, amúgy nem rossz fizetésem teljes összege elment az egyébként közel sem luxus színvonalú (értsd, nem túl kicsi, de lepukkant) zuglói lakásom bérleti díjára és a rezsire, az övéből pedig fizettük a bérletet, a közel németországi árakon vásárolható élelmiszert és minden egyebet, ami felmerülhet, pl. mozi, ruha vagy baráti sörözés. A kérdés, hogy van még kérdés?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: